A levendula mindig is népszerű növény volt. Nagymamáink házi kertjeiben gyönyörű szegélyeket alkotott a kavicsos utak mentén és a rózsaágyak körül. Abban az időben még több hely volt a kertekben, manapság sokunknak kevesebbel is be kell érnie. Ez azonban nem teszi lehetetlenné a levendula élvezetét, mert csodálatosan virágzik a balkonládákban, a teraszok nagyobb edényeiben, ahol egész nyáron át vonzza a pillangókat és pompás illatot áraszt.
A levendulák csodás virágágyak, mediterrán hangulatú kertrészletek, rózsakertek kék színt alkotó kísérőnövényei. Virágaik kellemes illatot árasztanak a kertben kialakított pihenőhelyek közelében szoliterként, nagyobb méretű mutatós edénybe ültetve. Kisebb balkonokon, teraszokon cserépben is jól érzik magukat. Vonzzák a méheket és más rovarokat, számukra táplálékforrást nyújtanak. Száraz kőfalakon és sziklakertekben is mutatós növények.
Bencés szerzetesek hozták
A kislevelű levendula (Lavandula angustifolia) a mediterrán régióból származik, ahol száraz sziklás lejtőkön fordul elő vadon. Bencés szerzetesek hozták magukkal az Alpokon át az észak-európai kolostorkertekbe a 11. században. Gyógynövényként a belső nyugtalanság kezelésére, valamint a koncentráció fokozására használták.
Latin eredet
Botanikai elnevezése (Lavandula angustifolia) a latin „lavare” (mosás) és az „angustus” (kicsi) szavakból származik. Az elnevezés tükrözi, hogy a rómaiak frissítőként adták a levendulavirágokat a fürdővizekhez, másrészt utal a növény keskeny leveleire.
Örökzöld évelő
A kislevelű levendula, évelő, örökzöld félcserje, mélyre hatoló karógyökérzettel. Felfelé növekedő, elágazódó hajtásrendszere párna alakot képez, csak az alsó harmadában fásodik meg, a bokrok magassága 50-60 cm. Keskeny leveleik lándzsa alakúak, átellenes állásúak, szürkés-zöldek. Kék és ibolyaszínű illatos virágaik július-augusztusban jelennek meg. Egyes fajtáik világoskékek, rózsaszínek, fehérek. A szárakon végállásban elhelyezkedő virágok, akár 10 cm hosszúak is lehetnek. Elvirágzás után magot érlelnek.
Helye a kertben
Napos, meleg helyen érzi jól magát. Kedveli a közép nehéz vagy homokos-kavicsos, jó vízelvezető talajt. A nedves és hideg talajjal nem képes megbirkózni. Tápanyagigénye alacsony. Enyhe éghajlatú szőlőtermelő régiókban télállónak tekinthető. Keményre forduló teleken ajánlatos a töveket fagyvédelemben részesíteni, pl. ágdarabokkal vagy mulccsal takarni. A cserépbe, dézsába szánt növények ültetése előtt az edények alján kavicsokból vagy agyag darabokból drénréteget kell kialakítani.
Szép bokor, sok virág
Ügyelni kell arra, hogy a tövek ne öregedjenek be, mégis gazdagon nyíljanak, és szép bokorrá terebélyesedjenek. Ehhez rendszeres visszavágást igényelnek, ami elvirágzás után és kora tavasszal időszerű. Elnyílás után a hajtásokat egyharmadával, tavasszal, kétharmadával rövidítsük meg.
Virágszedés, de mikor?
Akármilyen célra, illatforrásként szárítására, vagy konyhai friss felhasználásra szánjuk a begyűjtött virágokat, a szedés idejét helyesen kell megválasztani. Legjobb, ha a virágos szárakat, virágfejeket nyáron, közvetlenül a virágok megnyílása előtt takarítjuk be a növényekről.
Kulináris élvezet
A levendula virág nemcsak parfüm a kertben, kulináris élvezetek fokozásában is jó szolgálatot tesz. Frissen saláták, levesek ízesítésére, „provence-i” fűszerként, bárányhús vagy a rakott ételek, felfújtak fűszerezésére is felhasználható. Alkalmas sütemények, fagylaltok díszítésére, szörpök, lekvárok alapanyagai.
A szárított levendula ágakkal tovább gazdagítható a potpourri, kis zacskókba zárva szekrények, ruhák illatosítására valók, jó molyirtók.
Gyógyító hatás
A kislevelű levendulának számos gyógyhatást tulajdonítanak az értékes illóolaj, gyanta, szaponin, rozmaringsav, tannin és keserű anyag tartalma miatt. Szárítva gyógyteák alapanyaga, fogyasztható alvászavarok esetén, fejfájás leküzdésére, görcsoldásra. A levendulaolaj nyugtató és feszültségoldó hatással is rendelkezik, koncentrációs zavar esetén is segítségül hívható, de gyógyhatását számos más területen is kifejti.
Szaporítás
A levendula vethető magról, vagy indítható előnevelt palántákról. Házikerti szaporításra a magok márciusban vethetők az ablakpárkányra helyezett cserepekbe, vagy fedett hidegágyásba vetőfölddel töltött ládákba. A csírázási időszak után négy héttel a fiatal növények a kertbe ültethetők egymástól 30 cm távolságra. Alternatív megoldásként jöhet szóba az előnevelt cserepes palánták vásárlása és ültetése. A valódi levendula szaporításának legjobb módja a dugványozás, amelyet tavasszal készíthetünk a metszés után. A kislevelű levendula illóolaj tartalma távol tartja a kártevőket, és betegségek is csak ritkán támadják meg.